KIRMEC – A TEMPLOMSZENTELÉS ÜNNEPE ZSELYKEN

Tóth Zoltán Csaba

A zselyki templom 1968 - ban

A ma Zselyken használatos kirmec szó német eredetű és a németországi régiók dialektusa függvényében több elnevezése van: Kirchwei, Kerwei, Kirmes, Kermis, Kirb stb . Romániában, Erdély területén a 18. században a Bánság területére letelepedő svábok révén a Chirvai szó terjedt el.

A szó eredetije a kirchmess, kirchemesse, ami templomi ünnepséget, istentiszteletet jelent, noha ez eredetileg inkább világi jellegű népünnepség volt, ami nagy lármával és szórakozással járt együtt. A középkorban fokozatosan átvette a katolikus egyház és egyházi jelleget kölcsönzött neki. Így lett templomszentelési ünnepé, amelynek keretében egy templomot, gyülekezetet Isten védelmébe, patronátusába ajánlottak.

Nem tudni pontosan mióta ünneplik a kirmecet Zselyken. Feltehetően a jelenlegi templom szentelésétől kezdődően, amikor is a középkori templom (egyes utalások szerint erődtemplom !?) helyére, alapjára új templomot építenek, a régi romos állapota és a toronyrész veszélyessé válása miatt. Wass György “Zselyk – Egy magyar falu Beszterce – Naszód megyében” című könyvében utal arra, hogy az 1736 – os falut sújtó tűzvészben a templom is elpusztult. Vélhetően ekkor a templom csupán megrongálódott és felújítási munkálatokat hajtottak végre. Az új templom munkálatainak megkezdésére, hosszas konzisztoriális viták után 1866 – ban került sor. 1868 – as év elején szentelték fel az újonan elkészült templomot.

E szép templomot melyben most összegyűltünk sok – sok szeretettel és szorgalommal építették, de annál nagyobb nehézségekkel. A rendelkezésre álló adatok szerint 1865 – 68 – as években úgy Zselyken, mint a környék falvaiban nagy szárazságok voltak. Kölcsönt csak nagy nehézségek után utaltak ki Bécsből a templom építéséhez. Isten azonban gondoskodott két kiváló lelkészről Schatz Mihályról és Fóris Jánosról, akik mindent megtettek, hogy végül is felépítessen ez a szép templom. Az építőmester Józsa János zselyki születésű kőművesmester volt.” (idézet Rab Gyula egykori lelkész a templom 100 éves fennállása alkalmával, az ünnepi közgyűlésen elhangzott jelentéséből.)

Érdemes még megemlíteni, hogy Zselyknek 1332-ben plébániatemploma volt, (ez a dátum a pápai tizedjegyzékben szereplő falu első írásos említése is) ugyanis ebben az évben plébánosát megidézték a pápai tizedszedők elé, a plébánia jövedelmének megállapítására. Sem az eredményről, sem a későbbi befizetésről nincs adat. Szilágyi Zoltán “Besztercevidék a népek és hegyek szorításában” című könyvében azt olvassuk, hogy papját (dominus de Sylk) a pápai adószedők megidézték, mert négy évre visszamenőleg – tisztázatlan okok miatt – egy garast sem fizetett. Beke Antal (Az erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején) azonban feltételezi, hogy mivel a plébánia jövedelme nem érte el a minimális 2 forintot, így mentesült a fizetés alól.

A rendelkezésünkre álló adatok szerint, az első plébános, akiről tudunk Blasius Christianus (1439).

A jelenlegi templom klasszicista stílusban épült, ma is használatos kisebbik harangja 1675-ben készült, „Ezt a harangot Magyarosi János csináltatta 1675” felirattal.

Zselyken ötvöződött az ünnep egyházi és világi jellege, ugyanis manapság az ünnepségnek két fő eseménye van: a délelőtti hálaadó istentisztelet és az esti kirmeci bál.

Wass György könyvében ezt olvassuk:

Az év legrangosabb táncmulatságának van elkönyvelve a Kirmecí bál, melyre illett, és illik ma is meghívni a rokonokat, barátokat, ismerősöket. A Kirmecí bálnak rendkívüli rangot kölcsönzött, hogy azt az egyházközség patronálta. A Kirmec napján a zseIykiek “Vivát, jó kirmec!” – köszöntéssel üdvözölték egymást. A második világháború előtt a Kirmeci bált a társadalmi rétegek külön rendezték. Muzsikást fogadtak a nemeseknek és a virilistáknak, s külön a zabhegyezőknek, ami azt jelentette, hogy a nemesek és virilisták a zabhegyezőktől elkülönülve mulattak. Előbbiek egy tágasabb házban, utóbbiak – mivel számbeli fölényben voltak – a művelődési otthon termében. A szájhagyomány szerint volt olyan időszak, amikor a szolgalegények is külön mulattak.”

Close Menu