Böjt 6. vasárnapja V. „Palmarum –Konfirmáció”

Introitus: Zsoltár 24.

„Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. 2 Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon. 3 Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén? 4 Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan. 5 Áldást nyer az ilyen az ÚRtól, igazságot a szabadító Istentől. 6 Ilyen az a nemzedék, amely hozzá folyamodik, akik Jákób Istenének orcáját keresik. 7 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! 8 Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas ÚR, az ÚR, aki hatalmas a harcban. 9 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emeljétek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! 10 Ki az a dicső király? A Seregek URa, ő a dicső király!”

Dicsőség az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek!

Bűnvalló imádság:

Mindenható Istenünk, szerető mennyei Atyánk!

A teremtéskor emberré formáltál minket, de egy önző, mohó világban éppen az emberség, a humánum hiányzik belőlünk. Hibáink ellenére sem taszítottál el, hanem gyermekeiddé fogadtál, azonban mégis sokszor megtagadunk és elárulunk téged, nem hallgatunk intő szavadra, sem figyelmeztetésedre. Féltő szereteteddel átölelsz nap mint nap, mi azonban nem vagyunk képesek önnön tükörképünkön, nagyrabecsült egónkon kívül másokat is szeretni. Életet adsz nekünk és meg akarsz tanítani az élet tiszteletére és óvására, mi mégis a pusztulást, a rombolást, a kiszipolyozást és a halált választjuk. Istenünk beismerjük, hogy nem vagyunk méltók irgalmadra, sem szeretetedre, sem pedig bocsánatodra. Ingadozó lelkű, hamis érdekemberek vagyunk, ahhoz a tömeghez hasonlók, akik egyszer csodálják Szent Fiadat, hódolattal, nyitott szívvel és örvendező lélekkel – pálmaágakkal járulnak hozzá, máskor pedig elárulják és feszíts meg – et kiáltva halálra küldik, mert nem az elvárásainknak megfelelő Megváltót kaptunk benne. Istenünk, kérünk tőled még egy esélyt, még egy lehetőséget. Tudjuk, hogy velünk ellentétben, te megadod és hosszútűrő irgalmadban kegyelemmel fordulsz mihozzánk. Kérünk változtass meg bennünket és e változás mindig belülről, a szív és elme legeldugotabb zugából fakadjon. Kérünk adj nekünk szellemi és lelki tisztánlátást és tisztíts meg, hogy szabaduljunk meg a megalkuvás és meghunyászkodás vétkétől, hogy ismét teljes odaadással tudjunk Jézusnak örülni és hozsannát zengeni neki, mint egyedüli Urunknak és Megváltónknak.

Hallgass meg, irgalmazz nekünk, könyörülj rajtunk!

Kegyelmi ige:

„Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek ne is csüggedjen.” (Jn 14, 27)

Mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek!

Epistola: Filippi 2, 5 – 11.

Evangélium: János evangéliuma 12, 12 – 19. (Jézus bevonul Jeruzsálembe)

Az igehirdetés alapigéje: Példabeszédek 3, 1 – 4.

„Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved, 2 mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked! 3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára! 4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.”

Close Menu