Tóth Zoltán Csaba Lelkész Ünnepi Beszéde a Templom Fennállásának 150 Éves Jubileumán

 

2016. június 11.

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok.”

– írja Radnóti Miklós.

Nem tudhatjuk másnak e tájék mit jelent, e domboktól ölelt, völgyben meghúzódó falu, amit a lakók játékosan csak „gödernek” neveznek, nekünk azonban szülőhazánk és szellemi, kulturális bölcsőnk és az a fészek, ahol az emberi szív és lélek, sok bolyongás után megpihenve érzi a hazatalálás örömét és az otthon féltőn szerető karjainak biztonságát: Itthon vagyok!

E tájhoz pedig mindig is hozzátartozott és hozzátartozik ma is a templom, az Istenbe vetett hit és reménység megtartója, a lutheri örökség bástyája, ami kiállta az idő próbáját, a történelem és különböző változások viharait. Itt áll büszkén a falu központjában jelezvén napról napra, ünnepről ünnepre, hogy megvan az ideje a munkának és megvan az ideje a szent dolgok megbecsülésének.

150 évvel ezelőtt az akkori egyházatyák és presbitérium eldöntötte, ha nem is egyöntetűen, hogy új templom építessék. Sokan nagy megterhelésnek tekintették ezen elhatározást, ugyanis azokban az esztendőkben nagy szárazság volt a vidéken, ami veszteségeket és komoly károkat okozott a gazdák körében. Azonban a végső döntés Isten kezében volt és az Ő szerető gondoskodása révén elkezdődtek a munkálatok és egy év alatt sok munka és áldozat árán Isten dicsőségére felépült Istennek hajléka. Következő év február 10 – én szentelték fel a templomot és azóta is február első vasárnapja a Kirmec /templomszentelési/ ünnepet jelenti Zselyken.

Rab Gyula egykori lelkész a templom 100 éves fennállása alkalmával, az ünnepi közgyűlésen elhangzott jelentéséből idézek:

E szép templomot melyben most összegyűltünk sok – sok szeretettel és szorgalommal építették, de annál nagyobb nehézségekkel. A rendelkezésre álló adatok szerint 1865 – 68 – as években úgy Zselyken, mint a környék falvaiban nagy szárazságok voltak. Kölcsönt csak nagy nehézségek után utaltak ki Bécsből a templom építéséhez. Isten azonban gondoskodott két kiváló lelkészről Schatz Mihályról és Fóris Jánosról, akik mindent megtettek, hogy végül is felépítessen ez a szép templom. Az építőmester Józsa János zselyki születésű kőművesmester volt.” (eddig az idézet)

A jelenlegi evangélikus templom sorrendben feltehetően a harmadik. Az első templom az 1736. évi tűzvész martalékává vált. A második 1865-ig állta az idők viszontagságait.

A jelenlegi templom klasszicista stílusban épült.

A főbejárattal szemben foglal helyet az oltár, melyet fára festett Krisztus kép ékesít. Az olajfestményt Kővári szignálta. Az oltáron található még a 12 apostol képe, amelyet az Amerikába kivándorolt zselykiek gyűjtéséből készítettek 1907 – ben.

A főhajó baloldali részén 23, a jobboldalin 20 ülőpad van. Előbbiek a nők, utóbbiak a férfiak részére. A gyermekek és az ifjúság helye a karzaton volt.

A karzat kazettás, közepén van az orgona, melynek készítője Einschenk Károly, brassói orgonaépítő volt. Az orgona 1900. december 24-én karácsonykor szólalt meg először, azonban 1918 – ban hadi célokra sípjait a katonaság elkobozta és beolvasztotta.

1930 – ban pótolják a beolvasztott ón sípokat. Erre az amerikába kivándorolt zselykiek, illetve a helybeliek adományoznak.

Az oltártól balra van a szószék, mely 1876-ban készült. A belvilágot négy csillár ékesíti. Ezekből egy Gáspár Mihályné, kettő Kerekes Mihályné, egy pedig az Amerikába távozott asszonyok ajándéka. A szószék melletti falon két kisebb méretű márványtáblán az I. és II. világháború hősi halottainak névsora olvasható.

A templom kisebbik harangja 1675-ben készült. A nagyobbik harang a nagyszebeni Schich-féle gépgyárban öntetett, 1922-ben. Ára 8776 lej volt, mely összegből 7622 lejt az egyházközség tagjai, 1154 lejt az Amerikába vándoroltak adományoztak. Ezzel a haranggal pótolták azt, amit a hadsereg 1916 – ban hadi célokra elkobzott és beolvasztott.

Az Amerikába elvándoroltak gyűjtéséből (1911) valók a ma is használatban lévő kegyszerek is: ezüst boros kancsó, úrvacsorai kehely, ostyatartó és paténa.

Nagyobb templomfelújítási munkálatok 1907 – ben, 1937 – ben és 1968 – ban voltak.

Utoljára pedig megemlítem a Zselyken szolgált lelkészeket, akiknek tiszteletére emléktáblát helyeztünk el és amit most Ft. Adorjáni Dezső Zoltán püspök úr fog leleplezni. Ők voltak azok a szellemi ősők, akik küzdöttek, alkalmas és alkalmatlan időben hintették Isten igéjének magvait és nagy buzgalommal törekedtek, hogy a lelki közösség, az anyanyelv és a lutheri szellemiség megmaradjon és áthagyományozódjék a következő generációknak. Ez az örökség a mi ajándékunk és büszkeségünk. Közös feladatunk és felelősségünk, minden személyes érdeket és priorítást félretéve ezt ápolni, megtartani és továbbadni. Ettől vagyunk mi Magyarok, ettől lesznek gyermekeink erdélyi magyarok és mindezzel együtt maradnak unokáink Zselykiek!

Ezekkel a szavakkal köszöntöm nagy szeretettel vendégeinket:

  • Ft. Adorjáni Dezső Zoltánt, a RELE püspökét

  • Tisztelt Riedl Rudolf egyházkerületi felügyelőt

  • Nt. Köncze Geréb Árpád a kolozsvári egyházmegye esperesét

A besztercei történelmi egyházak képviselőit:

  • Főtisztelendő Geréd Péter római katolikus főesperest, pápai káplánt.

  • Vidican Alexandru ortodox esperest

  • Johann Dieter Krausst, a szász evang. egyház parókus lelkészét

  • Pop Narcis görögkatolikus lelkészt, aki Frisan Ioan esperest képviseli

  • továbbá a megjelent lelkészeket, akik Zselyken szolgáltak: Harcsár Sándort és Barcsa Istvánt, üdvözletünket adják át Rab Gyula lelkész úrnak, Papp Noémit (Marosvásárhely), Illyés Sándort (Szatmár – Nagykároly)

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm

  • Kovács Pétert, az RMDSz ügyvezető elnőkét, köszönjük, hogy megtisztelt jelenlétével

  • Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kabinet főnökét Varró Annát

  • Magyarország Főkonzulátusa részéről Kecskés Tibor konzul urat

  • továbbítom az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos dr. Hafenscher Károly köszöntő szavait.

  • Beszterce Naszód megye megyei tanácsának képviseletében Florin Moldovan urat.

  • Cu mult drag îl salut pe dl Florin Moldovan administratorul Consiliului Județean

  • Pirtyák Zsolt urat Lajoskomárom nagyközség polgármesterét

  • Horea Petrut Nagysajó község polgármesterét

  • Horea Petrut primarul comunei Mariselu – felicitări pentru acest mandat și rugăm pe bunul Dumnezeu ca să ajute și să binecuvinteze munca dumneavoastră.

  • și nu în ultimul rând salut artiștii – tinerii talentați și profesorii însoțitori – Liceului de muzică Tudor Jarda din Bistrița, cei ce vor susține un moment muzical din piese clasice.

  • nem utolsó sorban szeretettel köszöntöm a besztercei Tudor Jarda zeneiskola művészeit akik koncerttel örvendeztetnek meg bennünket

Köszönet:

a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Püspöki Hivatalának

Emberi erőforrások Minisztériuma – Reformáció Emlékbizottság

Communitas Alapitvány

Köszönet a besztercei kulturális Központnak, Tarmure Gavril vezető úrnak.

Multumiri Centrului Judetean pt Cultura, in special domnului manager Gavril Tarmure.

A zselykiek:

– akik adományoztak a munkálatokra

– akik besegítettek a munkálatokban – ablakok ajtók: Kerekes Tibor, Kerekes László, Balázs Csaba, Borsos Mihály.

– akik besegítettek az előkészületekben

– mindazok akik felvállalták és magukénak érzik az egyházközség munkáját.

Close Menu